MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK)

Általános információ

MTA Energiatudományi Kutatóközpont

A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont 2012 januárjában jött létre két korábbi kutatóintézet, az MTA Izotópkutató Intézet és az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet alapjain. A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának része.

TÖRTÉNET

MTA KFKI AEKI

Az MTA KFKI AEKI tevékenysége az 1950-es években kezdődött, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) keretei között. Az intézet 1992. január elsejétől lett önálló, fő tevékenysége alap és alkalmazott kutatás végzése az atomenergia területén. A kísérleti munka mindig meghatározó volt. Az ötvenestől a nyolcvanas évekig számos kritikus rendszeren folytak reaktorfizikai kísérletek. A ma is folyó termohidraulikai kísérletek a hetvenes években kezdődtek egy VVER erőművet modellező hurkon.
A kisléptékű súlyos baleseti kísérletek a kilencvenes évek eleje óta folynak.

Az AEKI közel kétszáz kutatót, segéderőt és más alkalmazottat foglalkoztatott, ebből kb. 100 fő kutató. Az AEKI legfontosabb kutatási területei a reaktor fizika, termohidraulika, fűtőelemviselkedés, anyagtudomány, informatika bázisú tevékenység (szimulátorok építése, reaktor zóna adatgyűjtők fejlesztése stb.) sugár- és környezetvédelem, nukleáris elektronika, kémia.

Az AEKI főkonzulense a Paksi Atomerőmű Zrt-nek, fontos szerepe volt és van az atomerőmű élettartam hosszabbításában, teljesítménynövelésében és a biztonságnövelő intézkedések kidolgozásában.
Az Intézet tevékenységének fő irányai:

- az atomerőművek hatásfokának és biztonságának a növelése,
- az élettartam hosszabbítás és
- a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére létrejött nemzetközi együttműködésekben való részvétel. Az Intézet prioritásai közé tartozott a kísérleti tevékenység.

Az Intézet üzemelteti a 10 MW-os Kutatóreaktort, amely Budapesti Kutatóreaktor néven fogadja az európai kutatókat neutronfizikai alap és alkalmazott kutatások végzésére. A kutatóreaktor ellátja Magyarországot radioaktív izotópokkal, amelyeket elsősorban a gyógyászat területén használnak fel.

MTA IKI

Magyarországon 1954-ben indult meg a radioaktív izotópok rendszeres felhasználása a Szovjetunióból importált izotópokkal. Ezek kezelésére és nyilvántartására 1959. augusztus 1-jével Izotóp Elosztó Intézetet alapítottak, az intézet neve 1961-ben lett Izotóp Intézet. 1967. január 1-jével az intézet az MTA felügyelete alá került. Az intézet létszáma a nyolcvanas évek közepén érte el a csúcsot, mintegy 430 munkatárssal. A kereskedelmi tevékenység elkülöní­tésére 1984-ben egy leányvállalat (IZINTA) vált ki az intézetből, kb. 50 fővel. (A leányvállalat Kft formában napjainkban is működik.) 1993. január 1-jével az eredeti intézet két Laboratóriumából Kft alakult (Izotópintézet Kft) 180 munkatárssal, a másik rész, mintegy 150 fővel, kutatóintézetként továbbra is az MTA kötelékében maradt. 1998–2005 között az Intézet a Kémiai Kutatóközpont részeként működött. Az MTA 2005-ös közgyűlése visszaállí­totta az intézet független státuszát, 2006–2011 között önálló kutatóintézet volt. Az intézet az egyik Technikai Támogató Intézménye az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH), mellyel hosszútávú Együttműködési Megállapodást is kötött.

TEVÉKENYSÉG

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont működésének célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat folytasson a magyar nukleáris biztonsági szaktudás folyamatos elmélyítése érdekében, az alábbi témákban:

- a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőmű blokkok biztonságáról,
- az üzemanyagciklus zárásáról,
- az új atomerőmű generáció kifejlesztéséről,
- az ionizáló sugárzások (neutron-, gamma- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról,
- az izotóp- és nukleáris kémia, a nukleáris analitika és radiográfia,
- a sugárkémia, a sugárvédelem és nukleáris biztonság,
- a felületi kémia, a heterogén katalízis és
- az ún. „megújuló” energiaforrások területén.

A kutatóközpont a kutatási alaptevékenység körében a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal foglalkozik kiemelten:

- az atomenergiáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelő alap- alkalmazott és fejlesztő kutatás
- a reaktorfizika, a fűtőelemviselkedés, a termohidraulika, a magfúzió, a magreakció és magadatok,
- a sugárvédelem, a valósidejű információs és tanácsadói rendszerek, a reaktorszimuláció,
- az atomerőművek biztonságának determinisztikus és valószínűségi elemzése, a nukleáris anyagok szállításának és tárolásának biztonsági kérdései, a súlyos reaktorbalesetek elemzése, a sugárkárosodás, a törésmechanika, a reaktordiagnosztika, a szivárgásdetektálás területén;
- alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatás a megújuló energiaforrások és a hidrogén és a nagy energiatartalmú hulladékok hasznosítása, a veszélyes ipari berendezések biztonságának determinisztikus és valószínűségi elemzése, a környezetvédelem, a környezeti ellenőrző rendszerek, a kockázatelemzés, az analitikai kémia, a fizikai kémia, az akusztikus emissziós módszerek, a reaktor-elektronika, az űrelektronika területén;
- nukleáris anyagok biztosítéki ellenőrzésére („safeguards”), teljes körű roncsolásos és roncsolásmentes jellemzésére szolgáló eljárások fejlesztése és alkalmazása;
- nukleáris analitikai eljárások fejlesztése és alkalmazása;
- ionizáló sugárzások kémiai hatásainak vizsgálata (például polimerizáció, polimerek degradációja, szennyezőanyagok ártalmatlanítása), dozimetria;
- alapkutatások végzése a felületi kémia és katalízis területén, Mössbauer és XPS spektroszkópia, nyomjelzéses módszerek és sugárzással módosított katalizátorok felhasználásával;
- szakértői tevékenység hatóságok számára a nukleáris biztosítéki tevékenység, a sugárbiztonság, radioaktív anyagok szállítása, nyilvántartása, az ismeretlen eredetű (lefoglalt vagy talált) nukleáris anyagok azonosítása területén;
- a Budapesti Kutatóreaktor atomenergiáról szóló törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő üzemeltetése, a hidegneutronforrás üzemeltetése, a kutatóreaktor kutatási és egyéb felhasználásának hazai és nemzetközi szervezése, a Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont gesztori teendőinek ellátása, a reaktor hasznosításával kapcsolatos műszaki teendők ellátása, alap- és alkalmazott kutatások végzése a neutronradiográfia, a neutronfizikai mérések, a prompt- és hagyományos aktivációs analitika és a radioaktív sugárzás biológiai hatásainak vizsgálata területén;
- a telephelyi katasztrófavédelem szervezése, az országos katasztrófavédelem nukleáris balesetelhárítási tevékenységének szakmai meglapozása, a telephelyi környezet-ellenőrző rendszer üzemeltetése, rendszeres fejlesztése.