Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

Általános információ

„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” – hangzik a környezetvédők jól ismert mondása. Ez a mondat azonban nem csak a környezetvédelem esetében érvényes, hanem a gazdasági élet területén is. Különösen fontos ez a „glokalizációs” gondolkodásmód a gazdasági kamarák esetében, hiszen a legfontosabb feladatuk – a helyi vállalkozások összefogására épülő, partnerségen alapuló gazdaságfejlesztés – csak úgy valósítható meg, ha a helyi, lokális szereplők az őket képviselő kamarák által bekapcsolódnak a globalizáció rendszerébe. Ezért a kamaráknak egyformán meg kell felelnie a lokális igényeknek és a globális kihívásoknak is.
Magyarország Budapest centrikussága a gazdasági életben különösen jelentős, a vállalkozások jellemzően a fővárosban koncentrálódnak. Meghatározó az olyan vállalkozások aránya is, melyek termelésüket vidéken folytatják, de székhelyük Budapesten található. Ennek következtében a magyar kamarai rendszerben kiemelt helyet foglal el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A kamara a lokális piaci együttműködés megteremtésével segíti a kis- és középvállalkozások gazdaságos működését, ezzel pozitív hatást gyakorolva a helyi gazdasági élet alakulására, továbbá nemzetközi kapcsolataival lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak a kitörésre.

A demokratikus építkezés elve, a kamara gazdasági-társadalmi súlyának megtartása és erősítése, a képviselt kollektív jogok védelme, a kamarai autonómia és önkormányzatiság megőrzése megkívánja, hogy azok, akiket a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képvisel, beleszólási jogukkal élhessenek, illetőleg ezzel kapcsolatosan kötelezettségeik is legyenek az őket összefogó szervezet feladatainak ellátásával kapcsolatban, ezért a kamara szervezete ezen igényeknek megfelelően épül fel. A kamarai tagok jogaikat és kötelezettségeiket alapvetően a tagozataikban, azokon belül a szakmai munka alapegységeiben, az osztályokban gyakorolhatják.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, mint köztestületi formában működő gazdasági önkormányzatnak, elsődleges feladata a gazdaságfejlesztés és az általános gazdasági érdekképviselet. A kamara ezért szükségesnek tartja, hogy minél szélesebb körű vélemény-nyilvánítási lehetőséget kapjon a gazdasági jogalkotásban, ezáltal együttműködhessen a helyi gazdaság fejlődésének erősítésében, valamint a főváros és a kerületek ipar- és kereskedelempolitikájának kialakításában. Érdekérvényesítő tevékenysége kétirányú: a tagok érdekei szerint jár el a közigazgatással való együttműködés során, továbbá saját tagjai között is végez érdekegyeztetést. A hangsúly a kölcsönös párbeszédre helyeződik.

Eredményes kormányzás a civil érdekképviseletekkel való együttműködés nélkül ma már nem valósítható meg, ezért a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormánnyal és az önkormányzatokkal való kapcsolattartás során elemzéseket készít, javaslatokat dolgoz ki, véleményez, tájékoztatást ad. A lokális gazdaság fejlődésének elősegítése és a helyi vállalkozások általános érdekeinek képviselete érdekében kiemelkedően fontos Budapest Főváros Önkormányzatával és a kerületi önkormányzatokkal való szakmai kapcsolattartás. A kamara és az önkormányzatok együttműködésének két fő színtere a döntés-előkészítésben való részvétel, illetve a közszolgáltatások fejlesztésében és ellátásában való szerepvállalás.

2012-től bevezetésre került az egyéni és társas vállalkozások kötelező kamarai regisztrációja, mely nagymértékben hozzájárult a kamarai feladatok hatékonyabb ellátásához. A regisztráció eredményeként létrejött vállalkozói adatbázis segítségével részletes és naprakész információ nyerhető a gazdálkodó szervezetekről, mely megkönnyíti a gazdasági folyamatok elemzését, így irányt mutat a gazdasági fejlődés eléréséhez. A kamarai nyilvántartás elősegíti az üzleti forgalom biztonságát, mind a vállalkozások egymásközti, mind a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokban is.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítése, illetőleg fejlesztése is komoly hangsúlyt kap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rövid és hosszú távú stratégiájában: a vállalkozások nemzetközi megjelenését kereskedelemfejlesztési eszközökkel – kiállításokon, vásárokon való megjelenéssel, szakma-specifikus kiadványokkal, beszállítói programok és nemzetközi konferenciák szervezésével – segíti elő.

A nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közvetítésével és elnökségével jött létre 2010 nyarán a Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (Danube Chambers of Commerce Association, DCCA) is, amely közvetetten számos ország vállalkozásait tömörítve a határokon átnyúló, közös társadalmi-gazdasági érdekek elősegítésén keresztül kíván bekapcsolódni az európai Duna Stratégiába. A Szövetség alapfilozófiája, hogy egységes üzleti lehetőségek platformját hozza létre horizontális alapelvek mentén, elősegítve a gazdasági-üzleti együttműködést, ezzel is erősítve a Duna-menti makrorégió különböző országaiban tevékenykedő vállalkozók, gazdasági társaságok közötti kohéziót.

A kamara – mint a hálózati együttműködés egy intézményes formája – tehát nem csak az egységes gazdasági érdekérvényesítés terén segít. A vállalkozások együttesen látható méretű piaci szereplővé válhatnak mind hazai, mind nemzetközi szintéren. Az együttműködés jobb lehetőséget teremt az innovációra, a közös beruházásokra, amit az egyes vállalkozások számára az esetleges tőkehiány, piachiány vagy alacsony felkészültségi szint okoz.