Polgármesteri Hivatal Újszász

Általános információ

Újszász közigazgatási területén még nem folyt ásatás, így városunk régmúltjáról csak a szórványos leletekből szerezhetünk tudomást.
A vasútépítéskor, illetve lakóházak építésekor előkerült leletek azt bizonyítják, hogy itt a római korban (i.sz. 1-5. század) létezett egy szarmata település. Ennek a közép-ázsiai népnek első nyomaira 1899-ben leltek a vasútállomás mellett, ahol több sír került elő. Újszász határában, az Újszász-Nagykáta vasútvonal építésekor 21 db római kori pénzt találtak, de ezek a II. világháború során eltűntek. 1986-ban, pedig alapozási munkák során (i.sz. 3-4. századi) kerámiaedények maradványaira bukkantak a település belterületén. A Nemzeti Múzeumban őriznek egy XI. sz.-ból származó arany feszület-korpuszt, amelynek lelőhelyeként Újszász van feltüntetve

Az Újszász név jelentése vita tárgya. Egyes szómagyarázatok szerint szász (német) hospesekre utal, mások eredeztetik a jász népnévből is, de magyarázatként felmerült még a száz számnév is.
Középkori történetünket a fennmaradt írásos bizonyítékok, oklevelek segítségével követhetjük nyomon. Egyik első okleveles említésekor, 1347-ben már kőtemploma van, tehát Külső-Szolnok vármegye jelentősebb falvai közé tartozik. (Létezik egy 1256-ból származó "adásvételi" szerződés, amely a Zagyva menti Zazth település eladásáról készült.)
A XV. sz. elején jászok lakták. Ozorai Pipo temesi főispán fennhatósága alatt Berény székhez tartozó jászkapitányi szállás volt. Az 1424-től név szerint ismert jászkapitányok az Újszászi, később, a XVI. sz. végétől Újszászy nevű köznemesi család ősei. Nemcsak Újszász, hanem a határában lévő Szarvas község is jászkapitányi fennhatóság alatt állt, de ez a település a XV.sz.-ban elpusztult; az óbudai káptalan 1465-ös oklevele már, mint Szarvas-puszát említi. (Nevét jelenleg is őrzi a Szarvas-halom és Szarvas-ér elnevezés.)

1462. február 9.-én Mátyás király levelében megerősítette újszászi birtokukban Gozthany Pált, Mihály papot, Újszászi Györgyöt és Mihályt és a nevezett birtokokat, pedig Külső Szolnok megyéből Pest vármegyébe csatolta át.
A török hódoltság alatt a budai szandzsák pesti náhijébe tartozó adófizető falu volt. Újszászon az első népesség összeírást a törökök végezték 1546-1590 között. Ebben az időben 200-250-en lakták. 1552-1562 között Zagyvarékas lakói is ide menekültek.
A tizenötéves háborúban (1593-1606) elnéptelenedett és pusztaként a nagykőrösiek "bírták", de 1629-30-ban már a timár birtokok között szerepel a török összeírásokban, tehát újra benépesült.
A XVII. sz.-ban folyamatosan lakott, s 1666-ban a török hódoltság területén kialakított parasztvármegye harmadik, kecskeméti hadnagyságához tartozott. A török elleni felszabadító háborúk során ismételten kipusztult.
1727-ben Újszász puszta egyik birtokosa Orczy István, ő építtet 1740-ben Szent István tiszteletére egy torony nélküli kápolnát lassan újra benépesülő birtokán. A birtokosok jobbágyfalu helyett egy erős majorsági uradalom kiépítésére törekedtek. A visszatelepülni akaró szabad jászok (1745-ös redempció) helyett majorsági cselédeket hoztak. Ennek ellenére 1744-től kezdett kiépülni a templom körül a jelenlegi település magja. 1771-ben már község található itt bírói szervezettel és községi pecséttel. Az 1786-os összeírás és népszámlálás már egy 633 lakosú jobbágyfaluról készült, ahol 69 lakóházat és 111 családot regisztráltak, s melynek fő tevékenysége a földművelés és a legeltető állattenyésztés (szarvasmarha, juh).
Az Orczyak majorsága szépen fejlődik, hiszen 1768-ban a földesúrnak már "régi és száraz malmai vannak" itt. Az 1828-as regisztrálás szerint iparosok még nem laknak a községben, csak az uradalomban dolgozik egy kovács, de az 1848-as bevonuló honvédek között már van molnár, csizmadia, kovács és kereskedő is. Az anyakönyveket 1787-től vezetik, ekkor létesítették a helyi lelkészséget, amelyet 1807-ben emeltek plébánia rangra.
Az 1800-as évek első felének Újszászát így írja le Fényes Elek: "Újszász, magyar falu, Pest-Pilis vármegyében, rónaságon, utolsó posta Abony. Határa gazdag termékenységű fekete föld, mely szép tiszta búzát, árpát, kukoriczát, zabot terem; marhatenyésztése jó. Úrbéri föld csak 286 hold, rét 110 hold és legelő 552, a többi majorsági birtok. Lakja 1888 római katolikus, paroch. templommal. Van itt az uraságnak éppen a Zagyva vize mellett egy jeles kastélya, hozzátartozó tágas sétáló és gyümölcsös kerttel együtt. A határ szélén folyik tudniillik az egybeszakadt Zagyva és Tarna vize, melyen az uraságnak tíz kőre épült jövedelmes malma van. Bírja báró Orczy György."

Az említett klasszicista stílusú kastélyt 1830 körül építtette Orczy György. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét (1991-ben Parkerdő) 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz.
Vörösmarty Mihály1848-ban a falu 32 honvédet állított, akikből többen a komáromi várból tértek haza elbocsátó levéllel. A szabadságharc bukása után (1849 novemberében) Vörösmarty Mihály és sógora, Bajza József itt rejtőzött egy ideig Vörösmarty Jánosnál, aki az Orczy birtokon dolgozott gazdatisztként. (A volt gazdatiszti lakás falán ma emléktábla függ.)
A múlt század második felétől a vasúthálózat kiépülésével jelentős vasúti csomóponttá vált. A Hatvan - Újszász - Szolnok vasútvonal Újszász - Szolnok szakaszát 1872-ben adták át a forgalomnak. 1882-ben megépül az Újszász - Rákos fővonal, 1885-ben pedig az Újszász - Jászapáti vasút. Ez utóbbit 1911-ben meghosszabbították Jászapátitól Vámosgyörkig.
Az iskolai oktatásról először 1851-ből van dokumentum, amely szerint ez idő tájt 205 gyerek jár iskolába. 1859-ben kéttantermes iskolát építenek a templom mellett. Ez az ún. "Tornyos" iskola.

1890-ben újabb kéttantermes "Millenniumi" (ma "Hosszú") iskola épült, amelyet 1900-ban bővítenek négy tantermesre. Ebben az időben kezdi meg működését a nagy-göbölyjárási uradalmi iskola is. 1907 táján egy újabb egy tantermes iskolát, az u. Schader iskolát adták át, amelyet később a tanítói lakás átalakításával két tantermesre bővítettek.

A jelenleg is álló neoromán stílusú templomot 1885-ben építtette Orczy Béla és Andor.
Az 1890-es évek végén épült az Orczyak másik, eklektikus stílusú kastélya a Szarvas-halmon. A kétemeletes hatalmas épület az egykori Szarvas-ér és Szarvas-halom körüli ligeterdő területén helyezkedik el. Az épület körüli kastélyparkban növényritkaságok és őshonos fák találhatók.

A XX. század fordulóján erősen megélénkült az addig szórványos ipari és kereskedelmi tevékenység. 1899-ben létesült az Újszászi Hitelszövetkezet. Az Újszászi Hangya Fogyasztási Szövetkezetet 1900-ban alapította Dessewffy Emil földbirtokos. amely 1939-ben már 1 központi és 1 fióküzlettel működött. 1910-ben már 13 kovács, 5 lakatos, 1 fonó- és szövőiparos, 10 szabó, 14 cipész és csizmadia, 4 malomipari dolgozó, 1 pék, 9 hentes és mészáros, 2 kőműves, 5 ács, 15 szállodás és vendéglős, 19 egyéb iparos működött. 1913-ban a községnek már saját körorvosa és gyógyszerésze volt. Ebben az évben alakult az Iparostanonc Iskola is, amely egészen 1936-ig működött.

1910-ben 1 birtokos gazdálkodott 100 hold feletti területen, 30 birtokos 10-100 hold közötti földterületet művelt és 134 birtokos rendelkezett 10 holdnál kevesebb területtel. Ekkor Dessewffy Emilnek és Orczy Andornak volt nagybirtoka. 1935-ben a legjelentősebb birtokosok: Orczy Lőrinc, Orczy Zsuzsanna, Continental and Agricultural Investment Ttd. londoni vállalat, Tápiólaposi Legeltető Társulat, Újszász község, Bauer Imre, és az Ökörjárási Legeltetési Társulat.
1913-14-ben jelent meg a Tarsoly című helyi lap, melynek kiadását az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság segítette.
Újszász a XIX. század középéig szinte teljesen katolikus település, ekkor kezdődik meg a reformátusok beköltözése. A vasútépítés idején is sok református vallású vasúti alkalmazott telepedett itt le. 1926-ban Szolnok fiókegyházaként jött létre az első református közösség a településen. Ekkor még az Orczy-kastélyban tartották istentiszteleteiket. Az 1930-as években vásároltak a hitélet gyakorlására alkalmas házat és telket. (1946-tól önálló egyházközség.)
Az első világháború idején a község 950 lakosa vonult hadba, közülük 110-en haltak hősi halált. (Nevüket emléktábla őrzi a templom oldalán) 1919-ben román csapatok szállták meg Újszászt, és hadifogoly-tábort rendeztek be a faluban.
A két világháború közti békeidőben minden szempontból fellendült a község fejlődése.
1924-ben állami egytantermes iskolát adtak át, majd 1929-ben óvodát is létrehoztak. 1930-ban újabb kéttantermes (Nagykerti) iskolában kezdődik meg az oktatás. 1940-ben épült fel az új Göbölyjárási iskola. A Zagyva 1940. évi árvize következtében 1941-ben a régi "tornyos iskola" összedőlt.
Az első újszászi sportegyesület, az UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) 1925-ben alakult meg. Ekkor avatták fel a ma már relikviaként őrzött UTE zászlót, melyet Orczy Zsuzsanna bárónő szalagja díszít. 1941-ben a községi labdarúgó egyesület MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) Újszászi Társadalmi és Sport Egyesület néven volt nyilvántartva. A labdarúgás mellett ekkor már lövész egyesület is működött.
1929-ben a településen 2 könyvtár volt, az egyik a római katolikus elemi iskolában, a másik a községházán. A könyvállomány 400 kötetből állt.
A kereskedelem és az ipar is fellendül: van a községnek bőr-, fa-, gabona-, rövidáru-, toll-, mész- és cementkereskedője, több nagykereskedője, hentes és mészáros, kocsmáros és vendéglős, valamint dohánytőzsér. Mesteremberei: asztalos, ács, bádogos, bognár, borbély, cipész, kőműves, férfi- és női szabó, fényképész, géplakatos, kovács, órás és pék. Ekkor 3 országos és 1 hetivásárt tartottak. 1933-ban Tejszövetkezet alakult. Legnagyobb ipari üzeme a gőzmalom. 1910-ben még Dessewffy Emil, húsz év múlva már a Csányi Gazdák Rt. Tulajdonában van. A községet 1935-ben kapcsolták be a villamos hálózatba.
A II. világháború idején 1944 novemberében a Zagyvarékas térségében kezdett német páncélos ellentámadás következtében súlyos harcok alakultak ki. A szovjet csapatok november 11.-én "vették birtokba" Újszászt. A harcok során számos lakóház és középület rongálódott meg. Többek közt megsérült a katolikus templom épülete is. A németek négy közúti és vasúti hidat felrobbantottak, csak egy maradt épségben.
1945-49 között a földreform során 524 igénylő között 4167 kataszteri hold földet osztottak fel. Az 1946-os területrendezések során Újszászt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásához csatolták. A községi tanács 1950-ben alakult meg. 1962-ben költözött az Újszászi Községi Tanács az elkészült új épület emeleti részébe. Az Újszászi Földműves Szövetkezet 1946. szeptember 15.-én alakult 110 taggal. Kereskedelemmel és termeltetéssel is foglalkozott, így a magánkereskedők fokozatosan kiszorultak a piacról. 1947 után megkezdődött a bolti és vendéglátó-ipari tevékenység kiépülése is. Az első boltjukat 1646-ban nyitották, 1950-ben, pedig megnyílt az első melegkonyhás vendéglátó-ipari egység, majd 1960-ban a cukrászda.
Az első termelőszövetkezet 1949. október 10.-én alakult "Szabadság" néven, 1951-ben egy újabb "Bem" néven. 1952-ben alakult a Kossuth TSZCS, amely 1956-ban felbomlott, míg a másik kettő meggyengült és Szabadság TSZ néven egyesült 1959-ben, összterülete ekkor 5812 hold, tagjainak száma 912. A termelőszövetkezet meghatározó tevékenységi területe a növénytermesztés. Főleg kukoricát, napraforgót, cukorrépát, repcét termeltek. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominált. A termelőszövetkezet a melléktevékenység keretében maga állította elő az állattenyésztés számára a keveréktakarmányt. Ezen kívül építőipari, szállítási és kereskedelmi tevékenységet is folytatott. 1992-ben a termelőszövetkezet átalakult. Új neve "Szabadság" Mezőgazdasági Szövetkezet lett. Új 5 tagú igazgatóságot és 3 tagú felügyelő bizottságot választottak. A szövetkezet 2200 hektár területen gazdálkodik. A kárpótlások során a termelőszövetkezet összesen 1426,86 hektár földterületet jelölt ki földárverésekre, melyek aranykorona átlaga 23,66 AK volt. 1992-től a településen megindultak a földárverések. Megalakult a Földrendező Bizottság és a helyi Érdekegyeztető Fórum. 1993-ban, pedig létrejött a Földkiadó Bizottság 17 taggal, a 679 részarány tulajdonos földkiadási eljárásainak lebonyolítására. 1992-től kárpótlási jeggyel 300-an jutottak termőföldhöz. 1994-ben 75 magángazda művelte földjét. Napjainkban két kiemelkedő nagyságú magángazdaság található a városban.
Az Újszászi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 1951. augusztus 20.-án alakult 10 fővel. Kezdeti tevékenységi köre: cipész, asztalos, fodrász, szabó. Főleg lakossági szolgáltatásokat végeztek. 1959 márciusában alakult az építőrészleg. 1960-ban költözött a Hunyady úton lévő épületbe. A Bajcsy-Zsilinszky úton szolgáltatóházat épített, itt kapott helyet a fodrászat és a varroda. 1965-ben műszerész részleg alakult. 1967-ben vasipari részleget, 1972-től tekercselő üzemet alakítottak ki. A KTSZ elnevezése 1992-ben "Újszászi Vegyesipari Szövetkezet". 1991-től kereskedelmi tevékenységet is folytat.
Az Újszászi Takarékszövetkezet 1960. október 25.-én alakult meg. Napjainkban "Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet" az elnevezése. 1996-ban adták át Újszászon a takarékszövetkezet új irodaházát.
A vasút mellett lévő 600 vagonos Tárházat 1962-ben építtette a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, 6 millió forint beruházással. 1993-től működik az Alföldi Gabonaipari Rt. Keverőüzeme. Tevékenységi köre a keveréktakarmány gyártás- és forgalmazás, felvásárlás és raktározás Korszerű iparvágánnyal és nagy átvevő kapacitással működik.
Az orvosi ellátás is fellendült. 1948-ban új orvosi lakást építettek, majd 1954-ben átalakítással Tüdőszanatóriumot hoztak létre a Szarvas-halmi kastélyban. (A kastélyban 1935-től a soproni apáca rendház által fenntartott Újszászi Isteni Megváltó Lányai Üdülőház kapott helyet.) 1958-ban hozták létre a Szociális Otthont 100 férőhellyel, a Zagyva parti műemlék kastélyban. 1960-ban két körzeti orvos, két védőnő, két házi betegápoló volt Újszászon.
1945-ben fokozatos összevonás után három iskola van a községben: a Községi (8 tanító, 733 gyerek), a Nagykert-majori (2 tanító 132 gyerek), Göbölyjárási (64 tanuló). 1948-ban egy három-, 1959-ben egy négytantermes iskolaépület létesült, ugyanakkor további tantermeket is kialakítottak. 1953-ben megszűnt a Göbölyjárási iskola. 1955-ben létrehoztak egy 30 férőhelyes óvodát és átadták a bölcsödét is. Összesen három óvodai egység működött, ezek 1982-től közös intézményként Összevont Óvodai Intézmény néven működnek. Az alapfokú iskolai ellátást a település két különböző területén létesített általános iskolai tantermek biztosítják. Az általános iskola 1990 decemberében vette fel Vörösmarty Mihály nevét.
1963-ban alapították Újszászon a gimnáziumot. 10 éven át az általános iskola épületében, közös igazgatás alatt működött a két intézmény. Az 1972/73-as tanévben vált önálló intézménnyé a gimnázium. Különvált az általános iskolától, új épületbe költözött, neve Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola lett. 1988/1989-ben adták át az iskola mellett épült 150 férőhelyes kollégiumot. 1993-ban emléktáblát helyeztek el az iskolában az alapító: Rózsa Imre tiszteletére. Az intézmény korszerű számítástechnikai eszközeit kihasználva, a megyében elsőként kapcsolódott be az Internet hálózatba.
A közösségi élet a XX. század elejétől igen élénk a községben: több kör és egylet működött. Pl.: Újszászi Római Katolikus Ifjúsági Egylet, Újszászi Levente Egyesület, Temetkezési Egylet, Társaskör, Újszászi Iparoskör, Gazdakör, MÁV alkalmazottak Olvasóköre, Újszászi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Ezek bálokat, színielőadásokat, kulturális rendezvényeket szerveztek. Az öntevékeny csoportok működése a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kapott új lendületet. Ezek a civil szerveződések a Művelődési Házban tevékenykedtek, amely 1962-ben költözött a Községi Tanács új épületébe. Sokféle szakkör, klub kapott itt helyet. 1972. szeptember 28.-án alakult meg a Hunyadi Mátyás nevét viselő amatőrfilmes klub, melynek tagjai több díjat is nyertek munkáikkal. 1975-ből ismerjük a "Kéve" ifjúsági klubot, de volt rádiószakkör (MHSZ rádióklub), fotószakkör, aranyérmes irodalmi színpad, népi tánc-, báb-, képzőművészeti csoport és Páva-kör is. 1947-ben szerveződött az első galambász egyesület Újszászi R. 7 Postagalamb Egyesület néven. Az 1957-ben alakult Vadásztársaság 10636 hektár területen folytat vadgazdálkodást. 1972-ben kezdte meg működését az Újszászi Szabadság Horgász Egyesület. Az Újszászi Kertbarátok Köre 1977. március 1.-én alakult, 48 taggal. A Rozmaring Népdalkör 1974-ben, a Népi Díszítőművészeti Szakkör 1979-ben szerveződött. 1992-ben 15 fővel alakult meg a Gazdakör. 1993-ban 35 taggal alapították meg a természetvédő klubot. A klub a szűkebb táj természet és környezetvédelmével foglalkozik.
1950-ben kisebb megszakításokkal letéti könyvtár működött a községben. A Községi Könyvtárt 1954. április 4.-én nyitották meg. A könyvtár 1962-ben költözött a községi tanáccsal és a művelődési otthonnal közös új épületbe. 1978. júniusában egy 100 négyzetméter alapterületű épületben önálló gyermekkönyvtár nyílt meg Újszászon. 1980-ban már bontják az életveszélyessé vált épületet. 1984. március 15-én avatták fel a Községi Könyvtár és a Gyermekkönyvtár új, közös épületét 150 négyzetméter alapterületen.
1945 után a községben újabb sportegyesület szerveződött, megalakult az Újszászi Vasutas SE, majd a MOVE megszűnése után ez az új egyesület tömörítette az újszászi sportolókat LOKOMOTÍV, illetve TÖREKVÉS néven. 1955-ben már a labdarúgó szakosztály mellett volt röplabda-, asztalitenisz-, és sakk szakosztály is. Újszász sportolói a kezdetektől ott voltak az akkor még alig ismert triatlon, illetve duatlon sport mezőnyében, "Challenge Day" mozgalomban, az Olimpiai Ötpróbában. Az Ötpróbás Klub (1985 januárjában alakult). Nagy hagyománya van a tömeg- és a szabadidős sportnak. Ennek egyik kiemelkedő eseménye az újszászi parkerdőben (1984-től) évente megrendezett erdei futónap. Pár éve egy különleges kínai sportág, a lábtoll-labda honosodott meg a városban. A helyi sportegyesület neve 1993-ban hivatalosan Újszászi SE. A lakosság összefogásának eredményeként elkészült Tornacsarnokot 1992. október 23.-án avatták fel.
1970-ben a település nagyközségi rangot kapott.
A gázhálózat kiépítése 1987-ben, a telefonhálózat korszerűsítése 1989-ben kezdődött.
A rendszerváltás után a következő pártok alakultak meg: FKGP, MDF, MSZP, KDNP. Az 1990-es helyhatósági választások után 13 tagú, többségében független jelöltből állt a képviselő-testület. Az önkormányzatnál a következő bizottságok kezdték meg működésüket: Pénzügyi Bizottság; Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság; Szociális és Egészségügyi Bizottság; Tájékoztatási Bizottság; Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság.
1991-ben indult az Újszászi Híradó, a helyi önkormányzat havi lapja. Az újság 1990. december 6.-án jelent meg először.
Újszász 1992-ben csatlakozott a Szolnok környéki területfejlesztési és kistérségi együttműködési társuláshoz.
A Magyar Köztársaság elnöke 1997. július 1.-én városi címet adományozott Újszásznak.