A kőolaj- és földgázszállítás műszaki emlékei kiállítás

Általános információ

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum története

Az 1950-es évek végén vetődött fel egy olajipari múzeum létesítésének a gondolata, majd rövidesen Sopronban az Olajtermelési Tanszék dr. Gyulay Zoltán (volt MAORT vezérigazgató) tanszékvezető vezetésével a soproni Központi Bányászati Múzeumban létrehozta a Magyar Kőolajbányászat Története című kiállítást. Mivel a Központi Bányászati Múzeum adta keretek nem feleltek meg egy olajipari múzeum létesítésére, emiatt az Olajtermelési Tanszék és az olajipar akkori vezetői úgy döntöttek, hogy egy olajtörténeti múzeumot létesítenek Zala megyében, mert e megye volt a hazánk mai területén kibontakozó olajbányászat bölcsője. Több elképzelés közül végül az a javaslat lett elfogadva, amely a tervezett Göcseji Falumúzeum mellé kívánta telepíteni az olajipari múzeumot Zalaegerszegen.
Az előkészítő munkák az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) és a dunántúli olajipari vállalatok vezetőinek egyetértésével 1965-ben megindultak, majd négy éves előkészítő munka után 1969. szeptember 27-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Dunántúli Olajipari Múzeum. A Múzeum neve is jelzi, hogy eredetileg csak regionális gyűjtőkörű volt, de 1970-től már országos gyűjtőkörűvé vált, a Művelődési Minisztérium által kiállított ideiglenes működési engedély alapján Magyar Olajipari Múzeum (MOIM) néven.
A kezdeti időszakban a gyűjtemények kialakítása jelentős feladatot adott a Múzeumnak az újabbnál újabb kiállítások megszervezése és a MOIM népszerűsítése mellett. A hosszú évek alatt a MOIM beilleszkedett a hazai szakmúzeumi hálózatba.
A MOIM 1991-ig az OKGT tagvállalatának a Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézetnek (SZKFI) a keretei közt működött. Ekkor azonban az OKGT átalakulása miatt az OKGT, az SZKFI és a Budapest Bank Rt. létrehozta a Magyar Olajipari Múzeum Alapítványt, amely a MOIM fenntartója lett, míg az OKGT-ből létrejött MOL Rt. 1991 óta az Alapítvány és így a Múzeum elsődleges szponzora.
Az 1990-es évek elején a MOIM egy újabb gyűjteménnyel gazdagodott, amikor a visegrádi Zsigmondy Vilmos gyűjteményt átvette, majd az ezredforduló időszakában véglegesen Zalaegerszegre költöztette. Ebben az időszakban, még 1999-ben, részben a jövőbeli kitörési irányokat figyelembe véve létrejött a Geotermális Regionális Kutatóhely a Magyar Olajipari Múzeumban.
Az Alapítvány életében komoly változás következett be 1998-ban, amikor közhasznú alapítvánnyá vált, ez jelentős hasznára vált eddig is a Múzeumnak, amely időközben számos korábbi olajipari létesítménnyel is gazdagodott a MOL Nyrt. jóvoltából. A Múzeum életében 2013 újabb változást hozott ugyanis az új működési engedély értelmében a Magyar Olajipari Múzeum neve megváltozott. Múzeumunk új neve 2013. március 26 óta: Magyar Olaj- és Gáziapari Múzeum rövidítve: MOGIM.
Napjainkra a MOGIM az egyik legjelentősebb műszaki-bányászati/bányászattörténeti gyűjtemény hazánkban, s a kontinens egyik legjelentősebb olaj- és gázipari múzeuma a norvégiai, németországi és lengyelországi olajipari múzeumok mellett.